A Novgorodban előkerült sakkfigurák 12. századiak. Ennek a leletnek köszönhetően tudjuk, hogy milyenek voltak a 12-15. század közötti absztrakt sakkbábuk ezen a vidéken.A múlt század közepén fontos ásatásokat folytattak Nagy-Novgorod legrégibb városrészeiben. Az egyik ásatási helyszínen mintegy ötven sakkfigura is előkerült. A bábuk fő vonásai szoros rokonságban állnak az akkoriban Európában használt, arab eredetű sakkfigurák absztrakt formájával. A novgorodi leletnek azonban vannak egyéni vonásai is, például az, hogy nem elefántcsontból vagy csontból, hanem fából készültek. A figurák meglepő módon rendkívül kicsik; átlagos magasságuk a három centimétert sem éri el, így a gyalogok már szinte parányinak mondhatók. Elnagyolt kidolgozásuk arra utal, hogy a játékot főleg a köznép játszotta, és a bábukat fadarabokból farigcsálták. A két legnagyobb figura, a király és a királynő valójában egyszerű, henger alakúra faragott rudacska, a végén kerek záróidommal: a cárt és a perzsa hagyományok szerinti ferzt, vagyis a vezírt jelképezik. A futón két hosszúkás barázda jelzi az elefánt agyarait, vagyis ez a figura ugyanazt az állatot ábrázolja, mint az eredeti indiai sakkjáték, a csaturanga megfelelő bábuja. A ló a régi arab és európai mintát követve háromszögletű kiszögellést visel, ez helyettesíti a ló fejét. A bástya felső részén a régi arab rukhoz hasonlóan V alakú bevgás látható. Az oroszul peskának nevezett gyalogok egyszerű, egyforma hosszúságúra vágott fadarabok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése