A sakk szeretetének hagyományát Nagy Katalin ápolta tovább, akinek egyik rendszeres sakkpartnere a tábornoki rangot viselő Patyomkin Tavricseszkij herceg volt. A cárnőnek volt egy különleges sakk-készlete, melyet a tulai fegyvergyár munkásai készítettek neki. 1782-ben az uralkodónő elé terjesztették az új tulai fegyvergyár terveit. Katalin jóváhagyta és aláírta a dokumentumokat, de pénzt nem adott az építkezésre, így a munkát nem tudták megkezdeni. A gyár mesteremberei tudták, hogy az uralkodónő mennyire kedveli a sakkot, ezért elhatározták, hogy egy cárnőhöz méltó sakk-készletet készítenek neki. A figurákat egy brozberakással díszített acélládikóba helyzeték, melynek fedelét és oldalait az új fegyvergyár látványtervével illusztrálták. A bábuk acélból készültek, bronz és ezüst berakás díszíti őket. A sötét és a világos oldalt az arany és az ezüst szín jelképezi. A figurák közül harminckettő elveszett.
2009. 03. 21.
2009. 03. 07.
A cári udvar és a sakk 2.
Alekszej Mihajlovics cár 7 éves volt, amikor az apja Mihail Fjodorovics fából készült sakk-készletet és -táblát vásárolt neki a helyi piacon. Alekszej számára a sakk egész életen át tartó szenvedély lett, még sakk-faragókat is hozatott Holmogorijból, akiknek csak az volt a dolguk, hogy sakk-készleteket és -táblákat faragjanak neki.
Alekszej Mihajlovics fia, Nagy Péter cár örökölte apjától a sakk szeretetét. Péter cár a törökök elleni hadjáratok idején tábornokaival sakkozott. Fiát, Alekszejt is megtanította a játékra, melyet a műveltség fontos részének tartott.
A képen a Törökország és Oroszország közötti háborút illusztráló holmogoriji sakkfigurák láthatóak.
2009. 03. 01.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)