Indiai készlet 2.

A képen hagyományos szellemben és stílusban faragott 19. század eleji(1840 körüli) rádzsasztáni készlet látható. A faragás naiv. A készlet mérete figyelemre méltó, a figurák gondosan színezettek: a sötét oldal zöld és arany, vörös díszítéssel, a világos oldal fehér és zöld, ugyancsak vörös díszítéssel. A király magassága 15,24 cm.

Indiai készlet

A képen egy elefántcsontból esztergált muzulmán típusú, az indiai készletek színeinek megfelelő készlet látható. Az egyik oldal figuráit vörösre, a másikat zöldre festették. Különlegességük, hogy üregesek, az üregben felfüggesztett kis ezüstdarab a figura mozgatása közben csengőhöz hasonló hangot ad.

India

Általánosan elfogadott tény, hogy a sakk Indiából ered, hozzávetőleg a 6. századból. Érdekes módon Indiában nem találtak bizonyítékot ilyen korai sakkfigurák létére. A valószínűleg legkorábbi ismert két indiai sakkfigura a londoni Victoria és Albert Múzeum Gyűjteményében található. Egy elefánt (a képen) és egy huszár, melyek talán ugyanabból a készletből származnak. A kutatók szerint a hindu Vidzsajanagar államban faragták őket, körülbelül a 16. század második felében.

Ázsia és a sakk

"Bábok vagyunk az óriási Sakk
éj-és napmezőin, sok piciny alak,
előre-hátra lépve, míg a Sors
megún, kiüt s a sírba visszarak." (Omar Khajjám)

A képen hagyományos buddhista stílusban helyi elefántcsontból faragott ősi burmai sakkfigurák láthatóak. Középen a Min-gyi, vagyis a Nagy Király látható, kezében lándzsát, baljában pedig hivatali pálcát tart. Ezek az elefántcsont sakkfigurák eredetileg vörösesbarnára és feketére, a burmai sakk-készletek kedvelt színeire voltak festve.

Tolsztoj és a sakk

Lev Tolsztoj gróf, a Háború és béke írója lelkes sakkozó volt. A képen barátjával, Mihail Sukotyinnal játszik, körülöttük az író családjának tagjai láthatók.

Amikor Tolsztoj katonatisztként a Kaukázusban járt, egy alkalommal rajtakapták, hogy szolgálat közben sakkozott. Büntetésképpen - aznap, amikor alakulatának tagjait érdeméremmel tüntették ki - laktanyafogságra ítélték, így ő nem részesült elismerésben.

Tolsztoj bukszusból és ébenfából készült sakkasztalát, valamint Jaques-Staunton sakk-készletét a moszkvai Állami Tolsztoj Múzeumban őrzik.

"Vörösök és fehérek" sakk-készlet

Az 1917-es októberi forradalom után a kommunista kormány a művészeket és a sakk-készletek tervezőit is arra használta, hogy az új ideológiát népszerűsítsék a szovjet nép és a külföldiek szemében. A Lomonoszov Porcelángyárban sorozatban gyártottak több meglepő témájú sakk-készletet is. Tervezőjük Natalia és Jelena Danko szobrászművész és festőművész testvérpár voltak. Ők dolgozták ki azt a proletár sakkfigurastílust is, mely az Egyesült Államokban és Európában akkoriban népszerű art deco sakk-készletre rímelt. A képen látható készletben a kapitalisták oldalán álló király maga a Halál, a királynő a Kapzsiság, a tisztek kegyetlenek és arrogánsak, a gyalogok láncba vert közemberek. A vörös, avagy kommunista oldalon a király egy becsületes kovács, a királynő az ő erőtől duzzadó felesége, a futó egy közkatona, a gyalogok pedig búzát betakarító, megbízható parasztok.

"Apró arcok" sakk-készlet

Az Oroszországban ismert sakk-készletek egyike az itt látható "Apró arcok" néven ismert készlet. A névvel legtöbbször a faragott fejjel ellátott, absztrakt orosz sakkfigurákat illetik. A ma ismert ilyen készletek többsége Holmogorijból származik, és csontból vagy rozmáragyarból készült. Csak nagyon kevés maradt fenn belőlük. A bástya (lagyja) kör alakú csónakot formáz, közepén árboccal; a futókat, a királyt és a királynőt, valamint a gyalogokat apró arcok díszítik. Ezeket a figurákat mindennapi használatra szánták, és a 18. századi absztrakt orosz készletből alakultak ki. A képen látható készlet figurái rozmáragyarból készültek, a király magassága kb. 7,5 cm.